birsagok_header

Céges autóval külföldön: erre figyeljünk a díjakkal, bírságokkal kapcsolatban

3 perc olvasási időMobilitás
Az ünnepi, illetve síszezon közeledtével egyre többen kelnek útra a környező vagy akár távolabbi országokba céges autóval. Ilyenkor még inkább fontos odafigyelni a közlekedési szabályok betartására és a kötelező díjfizetésre, hiszen az elmulasztásukból eredő bírságok akár évek múlva is jelentkezhetnek a tulajdonos flottakezelőnél, aki automatikusan továbbhárítja azokat a lízingelőre. Ráadásul a büntetésre és annak mértékére vonatkozó szabályok eltérhetnek a magyar jogrendtől, így nem alapozhatunk az itthon megszokott gyakorlatokra. Összegyűjtöttük, hogy ha már elkerülni nem tudtuk, mi a teendő külföldről érkező bírság esetén.
Ossza meg ezt

Karácsony környékén, illetve a téli hónapokban sokan indulnak el külföldre céges autóval rokonlátogatás vagy kikapcsolódás céljából. Fontos ilyen esetben előre tájékozódni az érintett országok közlekedési szabályairól, betartani azokat, valamint mindig figyelni a kötelező díjfizetésre – legyen szó autópályáról vagy éppen parkolásról – hogy elkerüljük a bírságokat, amelyek Magyarországon is utolérnek minket, akár több év elteltével is. A Going abroad (Utazás külföldre) elnevezésű, Android rendszerű okostelefonokra és iPhone-ra is 22 nyelven elérhető alkalmazás például hasznos információkkal szolgál minden egyes uniós ország közúti közlekedési szabályairól, emellett pedig közlekedésbiztonsági kvízjátékot és memóriajátékot is tartalmaz.

1. Kihez érkezik a fizetési felszólítás?

Operatív lízing esetén a jármű üzemben tartója a bérbe adó, így a büntetésekkel kapcsolatos levelek is hozzá érkeznek. A lízingelő cég azonban ettől függetlenül felelős a bírság megfizetéséért. A flottakezelő minden esetben köteles együttműködni a külföldi hatóságokkal, és ki kell fizetnie a pénzbeli büntetést, amelyet aztán továbbterhel a szabályszegést elkövető céges autó használójára.

birsagok_1

2. Lehet fellebbezni?

A bírságot kiszabó ország internetes oldalán az ügyintézési szám beírásával általában be lehet tekinteni az ügy adataiba (különös tekintettel a gépjárműről készült fotókra). Ha céges autó használójaként jogosulatlannak véljük a büntetést, úgy a jogorvoslati kérelem benyújtásához nekünk kell alátámasztanunk hivatalos dokumentumokkal az igazunkat. Ilyen helyzetekre nem árt, ha bizonyítékként pár évig megőrizzük a parkolójegyeket, autópályamatricákat, illetve az ezekről szóló visszaigazolásokat vagy fényképes másolatokat. A hatóság hivatalos határozata nélkül a flottakezelő nem tudja a rendszerben leállítani a kifizetési folyamatot, mivel nem tartozik a hatáskörébe a bírság jogosságának felülvizsgálata.

3. El lehet kerülni a fizetést?

A nemzetközi szabályozások értelmében az országok átadják egymásnak a tulajdonosi, illetve üzembentartói adatokat, így a külföldön elkövetett szabálysértések sem maradnak büntetlenül. Idővel a bírságok befutnak a flottakezelőhöz és így az ügyfelekhez is. Az adatszolgáltatás során a lízingcég a vele szerződésben álló vállalat adatait adja át, amelyet a hatóság megkeres a sofőr kilétével kapcsolatban. Amennyiben a járművet használó cégként a megadott határidőn belül nem szolgáltatunk információt, úgy emelt összegű bírságra számíthatunk.

Alapszabály, hogy ha nincs kifogásunk a büntetés ellen, akkor minél hamarabb fizessük be a megállapított összeget, hogy ezzel is elkerüljük a bírság növekedését, illetve a pótdíjfizetési kötelezettséget, és számoljunk azzal, hogy az utalás legalább egy munkanappal később teljesül. Amikor azonban megkapjuk a lízingcégtől a bírság fizetésére felszólító emailt, minden esetben vegyük fel a hatósági ügyintézéssel foglalkozó osztállyal a kapcsolatot, hogy kiderítsük, ki tudjuk-e még fizetni a büntetési tételt, mielőtt a flottakezelő rendezi azt. Dupla befizetés esetén a lízingcégnek kezdeményeznie kell a külföldi hatóságnál a visszautalási folyamatot, amely akár hónapokig is eltarthat.

5. Mit büntetnek leginkább?

Mivel az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a büntetések területén, így az egyes országok maguk döntenek a bírságok nagyságáról és a büntetési tételekről. A tagállamok között kölcsönös jogsegélynyújtás van érvényben olyan cselekmények esetében, amelyek a megkereső, illetve a megkeresett állam nemzeti joga szerint is büntetendőnek minősülnek. Az információmegosztás nyolc esetben használható: gyorshajtás; biztonsági öv vagy bukósisak használatának mellőzése; piros lámpa figyelmen kívül hagyása; ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés; tiltott sáv használata; mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz szabálytalan használata vezetés közben. Ez azt jelenti, hogy 70 eurót – a Salzburg Fórum országai, Ausztria, Bulgária és Horvátország esetében pedig 50 eurót – meghaladó összeg esetén az Országos Rendőr-főkapitányság vállalja a jogerőssé vált bírság végrehajtását, amennyiben a szabálysértés elkövetője azt önként nem fizeti be. Lízingautók esetén erre nem kerül sor, hiszen a bérbe adó cég minden esetben rendezi az anyagiakat, melyek elszámolását közvetlenül intézi a bérbe vevővel. A lista azonban jól mutatja, hogy mely közlekedési eseményekre fókuszálnak leginkább az uniós hatóságok. Ugyanakkor a lízingcégen keresztül például jogosulatlan autópálya-használat vagy parkolási díj nem fizetése esetén is kaphatunk az autópálya-fenntartótól, illetve a parkolási társaságtól jövő fizetési felszólítást, ahogy az említetteken túl egyéb közlekedési szabályszegéseket (pl. elsőbbségadás elmulasztása, szabálytalan előzés) is büntethetnek a különböző országok eljáró szervei.

birsagok_2

A környező országokat figyelembe véve Ausztriában és Horvátországban gyakori a sebességellenőrzés radaros, lézeres és autóba szerelt mobil eszközökkel egyaránt, míg Szlovéniában az autópályadíj-fizetési kötelezettséget veszik nagyon szigorúan. A gyorshatjók Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is jelentős büntetésekre számíthatnak. Utóbbi országban ráadásul nemrég bővítették a KRESZ-t az agresszív vezetés fogalmával, amelybe beletartozik a veszélyes megközelítés, az indokolatlan fékezés, a leszorítás, a villogás, a dudálás, a forgalmi sávok közötti cikázás vagy például a motor hangos „túráztatása”. Emellett pedig a vezetés közbeni szabálytalan telefonhasználatot és a biztonsági öv mellőzését is súlyos pénzbüntetéssel sújtják itt.

Közzétéve: 2022. november 24.
Hasznos volt ez a cikk?
2022. november 24.
Ossza meg ezt

Kapcsolódó tartalom

Fenntarthatóság
Elektromos vs hibrid autók – melyik mikor éri meg?29 június 2021 - 5 perc olvasási idő
Fenntarthatóság
Fenntartható flottával a klímaváltozás ellen17 július 2019 - 3 perc olvasási idő
Fenntarthatóság
Pionírok zöld rendszámmal29 november 2018 - 2 perc olvasási idő