A közlekedés jövője #whatsnext

Itt azt tekintjük át, hogy milyen technológiák alakítják már jelenleg is az autóipart és a flottaipart, milyen fő irányvonalak jelennek meg ezek következtében, és hogyan alkalmazkodhatunk a változásokhoz.

• Milyen új technológiák vannak a láthatáron?

• Milyen fő trendek alakítják majd a közlekedés jövőjét?

• Hogyan fog alkalmazkodni a flottaipar?

A kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) azt jelenti, hogy digitális képeket helyeznek el valós idejű képekben azért, hogy úgy tűnjön, mintha a tárgy valóban ott lenne, és a felhasználók például a telefonjuk vagy táblagépük mozgatásával léphetnek interakcióba vele.

A virtuális valóság (virtual reality, VR) még egy lépéssel továbbmegy azzal, hogy teljesen szimulált környezetet hoz létre.

A már nem csak a vezető Forma-1-es csapatok kiváltságának számító két technológiát napjainkban számos autógyártó alkalmazza. A leendő autóvásárlók ma már az otthonuk kényelméből ülhetnek be a volán mögé, és megrendelésük leadása előtt aprólékosan áttekinthetik a kiválasztott típus részleteit.

A virtuális valóság különösen nagy lehetőségeket rejt a járművezető-képzés területén, ahol a különböző vezetési helyzetek valósághű demóinak gyakorlását teszi lehetővé. Ez az általános veszélyérzékeléstől a konkrétabb forgatókönyvekig, például a defenzív vezetésig, a reakciótesztekig és a vészhelyzetek kezeléséig terjedhet.

A blockchain az a technológia, amely a világ kriptovalutáit, többek között a bitcoint, a sajátmárkás peer-to-peer elektronikus pénzrendszert is támogatja.

A blockchain egy ellenállóképes adatbázis, melyet egyszerre több millió számítógép hosztol. Világméretű peer-to-peer hálózata blokkokban eltárolva érvényesíti az egyes tranzakciókat. Ez azt jelenti, hogy főkönyvet nem lehet utólag szerkeszteni, módosítani vagy átalakítani. Mivel a blockchain központosított keretrendszeren kívül működik, nincs egyetlen sérülékeny pontja – például egy feltörhető szerver –, így biztonságos módja a tranzakciók és információk rögzítésének. A technológiát már az utazási, bank és kiskereskedelmi szektorokban is alkalmazzák.

A blockchain az autóiparban is szerephez jut, lehetővé téve a gyártók számára az egyes alkatrészek és járművek mozgásának nyomon követését az ellátási láncban és az értékesítés utáni időszakban egyaránt. Fel lehet használni a hamisított alkatrészek és a hibák miatti visszahívások kezelésére, és a járművezetőknek az útdíjakkal, dugódíjakkal vagy elektromos töltéssel kapcsolatos készpénz nélküli mikrofizetésekben is segíthet.

A 3D-s nyomtatás átalakítja a gyártással kapcsolatos gondolkodásmódunkat. Ez egy lépéssel túlmutat az éppen időben történő gyártás (JIT) elvén. Lehetővé teszi a tárgyak, például járműalkatrészek vagy építőelemek a helyszínen kívüli gyártását és szállításkor történő összeszerelését – teljes egészében igény szerint.

Ez azt jelentheti, hogy a jövőben a cserealkatrészeket letöltjük, elküldjük nyomtatásra és a szemünk előtt készülnek el – szállítási költségek nélkül.

Ezen kívül ott van a 4D-s nyomtatás is, amely fény, hő és víz felhasználásával képes átalakítani a szerkezeteket. Egyelőre ennek a technológiának a hajnalán vagyunk, ezért még nem is látjuk a benne rejlő összes lehetőséget.

A DHL, a UPS, az Amazon és az ezekhez hasonló óriásvállalatok kisméretű, gyors és távirányítású vagy önálló drónokkal kísérleteznek. E pilóta nélküli légi járművek széles körű elterjedésének továbbra is főként a jogi szabályozás állja útját – a jogalkotók még mindig annak meghatározásán dolgoznak, hogyan reagáljanak az új technológiára.

Miért olyan lelkesek a cégek? Termékeket szállíthatnának a raktárakból a vásárlókhoz, és utánpótlást szállíthatnának a világ legtávolabbi részeire.

Az 5G a mobil internetkapcsolat legújabb generációja, amely minden eddiginél nagyobb sebességet és megbízhatóbb csatlakozást kínál. A várhatóan 2020-ban elindított, a piacokra az ezt követő évtizedben tömegesen bevezetni kívánt 5G hálózatok az innováció katalizátoraként fognak szolgálni, a dolgok internetét (Internet of Things, IoT) támogatva. Ez egycsapásra a fősodorba juttathatja az önvezető járműveket, és a járművek közötti kommunikáció megkönnyítése révén segítheti azokat az azonnali döntések meghozatalában és a közlekedésbiztonság javításában.

A "dolgok internete" (Internet of Things, IoT) azokra az eszközökre utal, amelyek csatlakozni tudnak az internethez. Ezek a legnépszerűbb készülékektől, például az okostelefonoktól a kevésbé ismert technológiákig, például az intelligens mosógépekig terjednek.

Az IoT várhatóan a 21. század legjelentősebb technológiai trendje lesz; a becslések szerint 2025-re a piac 75 milliárd eszközre fog bővülni (Statista).

Ez a technológia óriási lehetőségeket rejt a flották számára. A járműhasználat optimalizálására, a megelőző karbantartásra és a személyre szabott ügyfélutakra vonatkozó pontos, valós idejű információk csupán három példa az izgalmas fejlesztések közül, ahová az IoT elvezethet.

Függetlenül attól, hogy a személygépkocsik, kisteherautók és teherautók önállóak-e vagy sem, a járműközpontú kommunikációt három osztályba soroljuk, amelyek átalakíthatják a járművezetés módját:

• •
  Járművek közötti (V2V) kommunikáció, melynek köszönhetően a járművek információkat cserélhetnek egymással az időjárásról, torlódásokról és az útfelület állapotáról. A sebességüket össze lehet hangolni, hogy automatikusan tudjanak konvojban haladni. Az esetleges baleseteket is tudják jelenteni a többi járműnek.

• •
  A járművek és az intelligens közlekedési infrastruktúra (V2:I) közötti kommunikáció, mely során a járművek a közlekedési hálózatokkal és a városok rendszereivel kommunikálnak. Ez azt jelenti, hogy az autódat el lehet irányítani az útépítések mellett, a lehető leghatékonyabban lehet koordinálni a megtett utakat, és figyelmeztetést kaphatsz a veszélyekre. A városok arra is felhasználhatják ezt, hogy elterelő utakat állítsanak be, vagy akár kilométerenkénti adót vessenek ki.

• •
  A jármű és X (V2X) közötti kommunikáció arra utal, amikor a jármű a fentiektől eltérő egyéb eszközzel, például okoseszközökkel kommunikál az interneten vagy speciális rádiófrekvencián keresztül. Ez olyan feladatokhoz lehet például hasznos, amikor egy vállalat járművezetőjének futásteljesítményét kell továbbítani egy flottakezelő rendszerbe, vagy a GPS helyzetet kell rögzíteni.

Így, hogy mindegyik rendszer csatlakozik az internethez, a hatóságok hatalmas mennyiségű forgalmi adathoz férhetnek hozzá, és hatékonyabban irányíthatják a forgalmat valós időben. Ennek köszönhetően megalapozottabb döntéseket hozhatnak az infrastruktúra korszerűsítésének tervezésekor.

Az adatok szolgáltatások létrehozására és termékfejlesztések támogatására is felhasználhatók.

A becslések szerint 2030-ra az eladott autók 15%-a teljesen önvezető lesz (1).

A fedélzeti érzékelőknek, kameráknak és a globális helymeghatározó rendszereknek (GPS) köszönhetően az önvezető járművek képesek felismerni környezetüket. Az Audi, a Google, a Tesla és a hasonló nagy gyártók a teljesen önvezető járművek fejlesztésén dolgoznak, miközben már számos márka bevezette félautomata vezetéstámogató rendszereit.

A kereskedelmi járművek gyártói ezalatt olyan módszereket kutatnak, amelyekkel összekapcsolhatják járműveiket, és egyszerre mozgó konvojokat alakíthatnak ki. Eddig a Volvo ebben az iparág éllovasa, és már teszteli az alakzatban haladó tehergépkocsijait. Ez nagymértékben befolyásolhatja a termelékenységet és az energiahatékonyságot, miközben maximalizálja a rendelkezésre álló helyet az utakon.

Az ENSZ 2018-as adatai (2) szerint 2050-re a világ népességének 68%-a városokban és városias területeken fog élni – szemben a mai 55%-kal. Ennek a növekedésnek a 90%-át Ázsia és Afrika fogja kitenni.

A dolgok internete (IoT) kulcsfontosságú az intelligens városok fejlődésében, lehetővé téve az összekapcsoltabb és hatékonyabb infrastruktúrát, például utcai lámpákat, autópályákat és autóparkolókat, amelyek tájékoztatják a gépkocsidat a közelben elérhető szabad helyekről.

Az 5G a januári fogyasztói elektronikai szakkiállítás (CES) egyik fő attrakciója volt. Jobb csatlakozások, reagálóképesség és hatótáv biztosításával ezek a nagy sebességű hálózatok felgyorsítják az intelligens városok növekedését.

Az automatizálás az intelligens városokkal kapcsolatban is egyre fontosabb téma. Ha az IoT-t robotokkal ötvöznék, a városok az infrastrukturális problémák kezelésére is képessé válnának. Például automatizált gépeket lehetne kiküldeni a kátyúk és az utcai lámpák megjavítására.

Az autó-előfizetési szolgáltatások kihívást jelentenek a hagyományos lízingmodell számára. Autó-előfizetés esetén általában havidíjat kell fizetni egy gépjármű használatáért.

Ebben sokak számára az a vonzó, hogy háromhavonta cserélhetik az autójukat, vagy a körülményeik változása esetén akár teljesen abbahagyhatják az autó használatát, anélkül, hogy karbantartási költségek terhelnék őket.

Az ilyen rendszerek sikere illetve kudarca azon múlik, hogy képesek-e megérteni a digitális éra szülötteinek fogyasztói elvárásait, és reagálni azokra.

A jövő autógyártója ugyanaz a cég lehet, amely a számítógépedet gyártja.

Az Apple már tesztelte saját önvezető autóját Kalifornia utcáin, és a Waymo – korábban a Google önvezető autóprojektje – is arra törekszik, hogy a jövőben ne legyen szükség emberi járművezetőkre.

Ezek a technológiai óriások magukkal hozzák az áttörő változásokhoz szükséges léptéket, erőt és tekintélyt.

Amint a járművek és a technológia egyesülnek, valószínűleg a műszaki szervezetektől és az autóipari szektorból is származnak majd zavarok.

Két alapvető következtetést látunk:

• A jövő elfogadása. Rengeteg technológia készül átformálni városias világunkat, és a vállalatoknak a versenyhelyzetük megőrzése érdekében szemmel kell tartaniuk a jövőt.

• Együttműködés. A vállalatoknak olyan ellátókkal kell együttműködniük, akik szem előtt tartják az újdonságokat (#whatsnext). Azoknak a nem műszaki vállalatoknak, amelyek versenyben akarnak maradni, egyre inkább részt kell venniük a műszaki fejlesztésben ahhoz, hogy megfeleljenek a felhasználók elvárásainak.

Bár a jövő flottája csupán egy kis részét teszi ki ennek, a járművek nem hagyományos tulajdonlásával – és hozzáférésével – kapcsolatos új megközelítések egy harmadik lehetőségnek is utat nyitnak a vásárlás és a lízing mellett.

Olvasson tovább az optimalizációval és technológiával kapcsolatos újdonságokról és tudjon meg többet a flották fenntarthatóságáról.

Töltse le az útmutatót : Mi következik? A flottaközlekedés jövője