A teljes tulajdonosi költség nem statikus szám

2020. február 21.

A jármű teljes tulajdonlási költségét (TCO) a fix költségek, az összes üzemeltetési költség és az éves vagy az élettartamra vonatkozó amortizáció teszi ki, amiből le kell vonni a várható használtautó eladási értéket. Ezt a képletet általában a kiválasztás egy fontos mérőszámaként kezelik a kezdeti beszerzés előtt, de nem szabad elfelejteni, hogy a teljes tulajdonosi költség nem statikus szám.

A teljes tulajdonlási költség a jármű üzemélettartama során a jármű életkora és számtalan külső tényező miatt változhat. Például a külső piaci tényezők az üzemanyagárak ingadozását és a fogyasztási cikkek költségeinek emelkedését okozzák, ami felfelé nyomja a gumiabroncsok és az alkatrészek árát, az amortizációs ráták pedig általában párhuzamosan alakulnak a nagykereskedelmi piaci feltételekkel és a fogyasztói vásárlási preferenciákkal. Ezek a külső tényezők befolyásolhatják egy bizonyos járműszegmens teljes tulajdonlási költséggel kapcsolatos versenyképességét egy másikkal szemben. Például az alacsonyabb üzemanyagárak a tehergépkocsik üzemeltetési költségeinek csökkentése és az emelkedő viszonteladási értékek révén megváltozhatják a teljes tulajdonlási költségek megítélését, ugyanakkor a személygépkocsik és a hibrid járművek esetében a maradványértékeket befolyásolják.A teljes tulajdonlási költség befolyásolja a járműcsere üzletpolitikát. A flottával kapcsolatos szinte összes fix és üzemeltetési költséget befolyásolja az, ha egy járművet üzemen kívül helyeznek. A kereskedelmi flották körében a járműciklusok kialakításában a hosszú távú trendet a járművek élettartamának fokozatos növelése jelenti. Az évek során az eredetiberendezés-gyártó (OEM) autóipari szereplők drámai mértékben javították a járművek minőségét és meghosszabbították a hajtásláncra érvényes garanciáikat, ami lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy magabiztosabban meghosszabbítsák a kevésbé kockázatos flottaeszközök, például a könnyű tehergépkocsikat üzemeltető flották üzemélettartamát.

Az ipari adatok azt mutatják, hogy a könnyű tehergépkocsi és kishaszongépjármű flották folyamatosan növelik az üzemben töltött hónap paramétereiket; a személygépkocsi flották szintén növelik az eszközök használatának időtartamát, de lassabb ütemben. Napjainkban sok, főként közepes méretű flotta vált 130 000 kilométeres csereparaméterre, mivel a felsővezetés egyre erőteljesebben ösztönzi a flottaüzemeltetés tőkekiadásainak csökkentését. A csereciklus kialakítását a vezetés gyakran csak pénzügyi megfontolások alapján végzi, és anyagi életciklus-költség döntésként tekint rá. Nagyon gyakori az, hogy egy vállalat a járművek csereciklusának meghosszabbításával csökkenti a flotta költségeit, így a halasztott pénzforgalom más vállalati kiadásokra terelhető át.

Szabályokból rugalmas irányelvek

Hagyományosan a flottacserére vonatkozó szabályt az idő és a futásteljesítmény kombinációjaként fejezik ki, például üzemben eltöltött hónapok és futásteljesítmény-sávok formájában. Az üzletpolitika alapja a fix és változó költségek fordított trendje a jármű élettartama alatt. A fix költségek a jármű elöregedésével általában csökkennek, a változó/üzemeltetési költségek pedig általában nőnek. Ha ezt a két költséget grafikonon ábrázoljuk egy autó élettartamára kivetítve, az a logikus elv, hogy a járművet akkor érdemes lecserélni, amikor a fix költségek csökkenő vonala keresztezi a változó költségek emelkedő vonalát.

Napjainkban egyre több flotta vált át rugalmasabb járműcsere ciklusokra. Sőt, egyes flották már nem is "kötelező érvényű szabálynak" nevezik a csereciklust, hanem inkább "irányelvnek". Ezt azzal indokolják, hogy fenn akarják tartani a jogot arra, hogy meghatározhassák, mikor vonnak ki egy járművet az üzemből az éppen aktuális piaci feltételek alapján ahelyett, hogy egy előre meghatározott futásteljesítményre és/vagy üzemben eltöltött hónapok számára alapoznák a döntést. Ennek a váltásnak az engedélyezésében rejlik az életciklus-optimalizálás modellezésének kifinomultsága, a különféle "mi lenne, ha" forgatókönyvek kiszámítására való elemzések kifejlesztése az optimális járműcsere paraméterek azonosítása érdekében.

A szabadabb rendelkezés ellentétes irányokba viheti el a flotta cserepolitikáját. Az egyik irány az lehet, ha rövidtávú megoldásként meghosszabbítják a csereciklust, hogy ellensúlyozzák a tőkebefektetési költségvetést. A tőkebefektetés szabályozása érdekében például a szervizflották, amelyek kiegészítő specializált felszereléseik miatt magasabb költségplafonnal rendelkeznek, hosszabb ideig üzemben tartják a járműveket, mint a kevésbé megterhelt flották.

A rugalmas csereirányelvek másik iránya az, hogy az élettartam lerövidítésével kihasználják a kivételesen erős viszonteladási piac előnyét, ahogyan ez évekkel ezelőtt történt. Egyes flották úgy döntöttek, hogy nem akarnak beleragadni egy meghatározott járműcsere ciklusba, és inkább továbbra is mozgékonyak maradnak egy piacvezérelt, rugalmas cserestratégiával. E gondolkodásmód szerint pénzügyileg észszerűbb a nagyobb rugalmasság a csereciklusok kialakításában, mert az enyhülő piaci körülmények előnyösebbé tehetik a járművek hosszabb illetve rövidebb üzemben tartását, a piaci feltételektől függően.

Áttérés az teljes tulajdonlási költségről egy pontosabb, ún. legalacsonyabb tulajdonlási költségre

A járművek csatlakoztatásának és a kifinomultabb előrejelző karbantartási adatelemzéseknek köszönhetően eltolódás figyelhető meg a teljes tulajdonlási költségről (TCO) egy pontosabb módszerre, amely a "legalacsonyabb tulajdonlási költségre" (LCO) összpontosít. A végső elemzés során a legpontosabb életciklus-analízis a kezdeti beszerzési döntéstől egészen a legjobb cserestratégiáig az, amely a valós idejű és a korábbi adatok kombinációján alapul.

A telematika segítségével folyamatosan továbbított járműadatokon alapuló előrejelző modellezés növeli a flotta hatékonyságát. Az IBM egyik kutatásából például az derült ki, hogy az előrejelző elemzés a hibadiagnosztika idejét 70%-kal, a javítási időt pedig 20%-kal csökkenti.

Az előrejelző modellezés lehetővé teszi az állásidő jobb kezelését és a flotta kihasználtságának maximalizálását. Ez az időn és futásteljesítményen alapuló hagyományos megelőző karbantartást egy adatvezérelt modellé alakítja át. Hosszú távon ez fel fogja gyorsítani az áttérést a hagyományos, reaktív karbantartási programról az előrejelző karbantartási modellre. A jövőben a javításokat mindig az akadályozó meghibásodások jelentkezése előtt fogják elvégezni, így maximalizálni lehet a járműeszközök kihasználtságát.

Az előrejelző karbantartási technológia nem akadályozza meg a hibákat; korai figyelmeztetést ad a jövőbeni hibákról, ami lehetővé teszi a kezelők számára, hogy a hiba bekövetkezte előtt döntsék el, hol és mikor végzik el a javítást. Ennek köszönhetően minimalizálhatják a váratlan meghibásodásokat, és csökkenthetik a járművezető/jármű állásidejét. Ezeket az adatokat végül arra is fel lehet majd használni, hogy előre jelezzék az egységek cseréjének optimális időpontját.

Elkötelezett szakértői csapatunk várja hívását

Lépjen velünk kapcsolatba!
Adja meg elérhetőségeit és kollégáink keresni fogják Önt!
Hívjon minket a +36 1 236 3636 telefonszámon!
Kollégáink készséggel állnak a rendelkezésére hétköznapokon 9 és 17 óra között.