Így vezessünk hegyes, dombos vidéken

Hegymenetben készüljünk fel arra, hogy szükség esetén vissza kell majd váltanunk. Ezt még azelőtt tegyük meg, hogy a motor elkezdene erőlködni, amit arról ismerhetünk fel, hogy a gázpedál tövig nyomása ellenére is csökken a sebesség. Törekedjünk arra, hogy a fordulatszám ne essen 1500 – dízelautókban 1000 – alá, és ennek megfelelően válasszuk meg a sebességfokozatot. Ha mégis elkezdenénk visszagurulni, azonnal lépjünk a fékre.

Álló helyzetből az emelkedőn való elindulásra két módszer is van. Ha kevésbé gyakorlott vezetők vagyunk vagy nagyon meredek a terep, érdemes először behúznunk a kéziféket. Ezután nyomjuk be a kuplungot, és a sebváltót helyezzük egyes fokozatba. Kezdjük el óvatosan felengedni a kuplungot, ugyanúgy mintha sík terepen lennénk. Amikor azt érezzük, hogy megindult az autó (azaz elkezd fogni a kuplung), engedjük ki a kéziféket, és adjunk egy kis gázt. Nincs szükség nagy gázfröccsre, épp csak akkora adagra, hogy ne guruljunk vissza. Közben csúsztassuk tovább a kuplungot, és ha szükséges, akkor adjunk még gázt, hogy gyorsabban menjünk fel az emelkedőn. Ha már van elegendő tapasztalatunk a volán mögött vagy kisebb az emelkedési szög, hasonlóan kell eljárnunk, csak ezúttal a kézifék behúzása helyett a fékpedált lenyomva, hogy egyhelyben tartsuk az autót. Nyomjuk be a kuplungot is, és tegyük egyesbe a sebváltót. Szép lassan kezdjük el felengedni a kuplungot, és amikor érezzük, hogy indulna a jármű, akkor adjunk egy kis gázt, miközben tovább csúsztatjuk a kuplungot egészen addig, míg az autó teljesen el nem indul.

Emelkedőn való parkolásnál mindenképp használjuk a rögzítőféket, és fordítsuk el a kerekeket az útpadkától, hogy a fék esetleges meghibásodása esetén se guruljon el az autó.

Ha meredek domb- vagy hegyoldalon vezetünk lefelé, váltsunk alacsonyabb – a lejtő jellegétől függően általában 2. vagy 3. – fokozatba, hogy jobban tudjuk kontrollálni a jármű sebességét. Ez egyben a motorféket is bekapcsolja, ami megakadályozza, hogy a fékek felforrósodjanak, és idő előtt tönkre menjenek. A fordulatszámmérő ilyenkor felpörög, de ettől ne ijedjünk meg, hiszen természetes velejárója a motorfék működésének. Ha a motorfék használata ellenére is szükség van fékezésre, röviden lépjünk a fékre, amíg be nem áll a kellő sebesség, majd vegyük vissza a lábunkat a pedálról. Lejtmenetben ne tartsuk nyomva a kuplungot, és semmiképp se rakjuk üresbe a sebváltót. Ez utóbbival ugyan üzemanyagot spórolunk, de egyúttal a biztonságunkat veszélyeztetjük, mivel nem rendelkezünk teljes kontrollal a jármű felett, és az esetleges váratlan helyzetekre sem tudunk elég gyorsan reagálni.

Lejtőn való parkolásnál szintén húzzuk be a kéziféket, és fordítsuk a kerekeket az útpadka felé.

A hegyvidék, főleg keskeny utak esetén, a többi autósnak sem feltétlenül könnyű terep vezetés szempontjából. Íratlan szabály, hogy ha ilyen szűk szakaszon találkozunk szembejövő forgalommal, ahol két jármű nem fér el egymás mellett, a lefele tartó autó engedi el a felfele tartót. Ilyenkor tolatásra is szükség lehet, hogy egy kiszélesedésben meg tudjunk állni, elegendő helyet hagyva a másik jármű továbbhaladásához. Ha esetleg a hegynek felfele haladó autó tudja ezt könnyebben megoldani, akkor célszerű neki elsőbbséget adnia a másiknak.

Keskenyebb, kanyargós utakon sokszor hajlamosak vagyunk az elválasztó vonalhoz behúzódva, az út közepéhez közel vezetni. Próbáljuk meg ezt elkerülni, ha ugyanis a kanyarban szembejövő autós is ezt teszi, egymáshoz közel érve mindketten túlkorrigálhatunk, ami veszélyes helyzetet eredményez.

Hegyi utakon teljesen elfogadott, hogy a szép kilátás vagy egy meredek emelkedő miatt lelassítunk. Fontos azonban, hogy ne tartsuk fel a többi autóst, és ne okozzunk torlódást, ezért ha többen jönnek mögöttünk, inkább húzódjunk félre, hogy utat engedjünk nekik.