November 29, 2018

A jövő járgányai

Egyre látványosabb az önjáró autók térnyerése, és folyamatosan dolgoznak a jogi és műszaki dilemmák megoldásán is. Egyelőre azért még nem érdemes sutba dobni a jogosítványt.

Aludnék vagy pihennék – válaszolta a megkérdezettek kétharmada a Horváth & Partners csoport és a Fraunhofer Institute közös felmérésében arra a kérdésre, mivel töltené azt az időt, amely felszabadul számára, ha majd önjáró autóval közlekedik. Az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban, Németországban és Franciaországban összesen 2500 embert érintő reprezentatív online felmérésben legjobban a kínaiak lelkesedtek a felvetésért, a németek kicsit még szoronganak, a franciák máris car sharingben gondolkoznak, míg az amerikaiaknak eszük ágában sincs megosztani kocsijukat – bárki vagy bármi vezesse is azt.

Ki tehet róla?

Hogy mindez a jövő zenéje? Szó sincs róla! Szakértők szerint már közel az okosautók térnyerése. Az automata járművek elterjedésének ugyanakkor előfeltétele a jogi felelősség újragondolása. A sofőr nélküli autók akár 90 százalékkal is csökkenthetik a balesetek számát, Magyarországon ezáltal évente háromezer emberéletet megmentve. Ám ha mégis megtörténik a baj, kit terhel a felelősség? Egy közelmúltban publikált tanulmány összegezte a problémák lehetséges forrásait. Ez alapján kivitelezési hiányosságok, az eladást követően észlelt hibák kiküszöbölése, valamint a szoftverek rendszeres frissítése, netán annak visszahívása a gyártó felelősségi körébe tartoznak. A vásárlót ugyanakkor szintén felelősség terheli az autó nem rendeltetésszerű használata vagy bármilyen átalakítás végzése esetén.

Az önjáró autók nem hibáznak – állítja eközben az Intel. Ez persze nem balesetmentességet jelent, csak azokat a chipgyártó szerint nem az autók okozzák majd. Közzé is teszik az azokat az algoritmusokat és formulákat tartalmazó sztenderd készletet, amelyek az önjáró autók viselkedését szabályoznák. Ígérik: ezek révén egyértelművé tehető a felelősség balesetek esetén. A társadalom ugyanakkor az önjáró autókkal okozott balesetek esetén aligha lesz megengedő. Pláne nem az átmeneti időszakban, amikor egyszerre közlekednek az utakon a szabályokat betartó automata járművek és a „gyarló” emberi sofőrök. A sztenderdekkel éppen ezt az időszakot igyekeznek lerövidíteni. A jelenlegi adoptálási folyamatot lassúnak érzik, meggyőződésük: az ultraóvatos autók nem biztonságosabbak, sőt, dugókat okoznak majd.

Kinek van igaza?

És akkor a technikai megvalósításról még nem is szóltunk. Lézeres vagy kamerás megoldás? A műszakiak álláspontja sem egységes. A budapesti AlMotive startup önjáró járgányai például nem drága, lézeralapú radarrendszerrel tájékozódnak – amelyeket az Uber és a General Motors használ –, hanem a sokkal olcsóbb kamerák bevetésével. A lézeres tábor szerint ugyanakkor ez kockázatos: a kamerák sem sötétben, sem például ködben nem megbízhatóak.

A Google-t ugyanakkor az aggasztja, hogy egyedül van azzal a vélekedésével, miszerint a sofőr nélküli autókban kormányra és pedálra nincs is szükség. Azzal érvelnek, hogy autóik folyamatosan „okosodnak” azáltal, hogy rögzítik a problémás eseteket. Így a későbbiekben a járgány felismeri és alkalmazkodik a már ismert szituációkhoz. Szakértők egy része eközben arra figyelmeztet: az önvezető gépkocsikat egyelőre nem szabad felügyelet, illetve kellő szintű kontrollálhatóság nélkül forgalomba engedni. Ám ha kell kormány és pedálok, akkor a jogosítvány sem lesz nélkülözhető, ez pedig a piacot szűkíti – morog a Google. A vállalatnak ráadásul választ kell adni arra is, hogy miképpen tud autója igazodni a nem feltétlenül szabálykövető emberi viselkedéshez, mondjuk a sebesség túllépéshez?

Kinek van igaza?

És akkor a technikai megvalósításról még nem is szóltunk. Lézeres vagy kamerás megoldás? A műszakiak álláspontja sem egységes. A budapesti AlMotive startup önjáró járgányai például nem drága, lézeralapú radarrendszerrel tájékozódnak – amelyeket az Uber és a General Motors használ –, hanem a sokkal olcsóbb kamerák bevetésével. A lézeres tábor szerint ugyanakkor ez kockázatos: a kamerák sem sötétben, sem például ködben nem megbízhatóak.

A Google-t ugyanakkor az aggasztja, hogy egyedül van azzal a vélekedésével, miszerint a sofőr nélküli autókban kormányra és pedálra nincs is szükség. Azzal érvelnek, hogy autóik folyamatosan „okosodnak” azáltal, hogy rögzítik a problémás eseteket. Így a későbbiekben a járgány felismeri és alkalmazkodik a már ismert szituációkhoz. Szakértők egy része eközben arra figyelmeztet: az önvezető gépkocsikat egyelőre nem szabad felügyelet, illetve kellő szintű kontrollálhatóság nélkül forgalomba engedni. Ám ha kell kormány és pedálok, akkor a jogosítvány sem lesz nélkülözhető, ez pedig a piacot szűkíti – morog a Google. A vállalatnak ráadásul választ kell adni arra is, hogy miképpen tud autója igazodni a nem feltétlenül szabálykövető emberi viselkedéshez, mondjuk a sebesség túllépéshez?